A nem túl cuki japán

Manual Ningen

Manual Ningen

(3/3) Kenőpénz, korrupció, yakuza: Más lesz-e a 2020-as Japán Olimpia?

Három: Olimpia ellenes hangok

2020. január 19. - Manualningen

cikk_004k_kep12_1.jpg

Az Okotowari csoport tüntetése, Forrás: thenation.com

Az eddig megismert információk és a nemzetközi példák alapján nem mindenki várja repesve a 2020-as játékokat. A korrupciós ügyek, a szervezett-bűnözési kötődések és az egyre emelkedő költségek mellett japán nyári időjárása, és maga a játékok okozta társadalmi hatások is ártalmasak lehetnek, mint a helyieknek, mint pedig a sportolóknak. Az ország nemzetközi megítéléséről nem is beszélve; és ami a leginkább jellemző, hogy a hivatalos szerveknek/kormánynak ez utóbbi fájna a legjobban.

Nolimpia

cikk_004k_kep12_2.jpg

Ichimura Misako (balra) a Hangorinokai-tól (NoOlympics 2020), Korábbi futballista és olimpia ellenes aktivista Jules Boykoff (középen), Annei Orchier a Los Angelesi NOlympics egyik szervező tagja, Forrás: japantimes.co.jp

Egy 2019 nyarán, Tokyo-ban megtartott sajtókonferencián több aktivista is szembehelyezkedett a 2020-as Olimpiai és Paraolimpiai játékokkal. Mint mondják, a magas költségek és a normális élet megzavarása következtében az esemény ártalmas lesz az egyénekre és a cégekre egyaránt; a kisszámú politikai, gazdasági és média elit számára pedig csupán tiszavirág életű nyereséget jelent.

Az olimpia ellenes szervezetek képviselőit a Japán Külföldi Tudósító Klub megbeszélésén kérdezték az újságírók, köztük a japán alapítású aktivista csoportot, a Hangorin no kai-t és a NOlympics LA-t, ami egy 25 kaliforniai szervezetet tömörítő szövetség.

Közleményében, a Hangorin no kai azzal érvelt, hogy a játékokat „a veszélyesen forró nyár közepén” fogják megtartani, ami káros lehet a sportolók, a közönség és az önkéntesek számára is. Továbbá, az esemény „megsérti az emberi jogokat”, mivel megzavarja a tömegközlekedést és a hajléktalanok áthelyezésével is jár, mindemellett az új stadion építéséhez használt fát az esőerdőkből illegálisan kivágottakból szerezhették.

„Nem látni a szegény és dolgozó népeket egyként felszólalni: Pályázzunk az olimpiára, mert az segíteni fog nekünk”, mondta Jules Boykoff, korábbi profi futballista, aki azt a hatást vizsgálja, amit a játékok gyakorolnak a rendező városokra. „Ez egy nagyon-nagyon-nagyon rövid távú pénzinjektálás lesz egy nagyon-nagyon-nagyon kicsi politikai és földrajzi térbe.”

Boykoff azt is állította, hogy az olimpiai játékok szinte mindig túlköltekezéshez, áttelepítéshez/kilakoltatáshoz, a rendőrség militarizálásához, korrupcióhoz és „zöldmosáshoz” („greenwashing”) vezet. A zöldmosás kifejezés arra utal, amikor valaki ál-jótékony munkát végez a látszat kedvéért, nem pedig a fenntartható változás miatt. Mikor például egy multinacionális vállalat, ami a tevékenysége következtében nagymértékben szennyezi a környezetet (pl. túlzott széndioxid kibocsátás) nagy sajtófelhajtás kíséretében elültet pár tucat fát, és azt hazudja, hogy ők mennyire környezettudatosak.

Boykoff szerint, az olimpia megreformálására történtek már erőfeszítések, viszont kevés eredménnyel. Ha valaki most próbálkozna az átalakítással, annak az olimpiai faluval kellene kezdenie, ami annó azzal az ígérettel épült, hogy a játékok után át lesznek az épületek alakítva a helyiek számára, megfizethető lakhatás céljára.

„A városainkban uralkodó problémákat nem az olimpia okozza, viszont közvetlenül súlyosbítja mindegyiket.” Mondta a konferencia alatt Annie Orchier, a NOlympics LA szervezet egyik alapítója. „Nálunk [Los Angelesben] rengeteg probléma igényli a város figyelmét és erőforrásait, és amiknek magasabb prioritást kellene élvezniük egy olimpiához hasonló, felfújt látványossághoz képest.”

Orchier egy túlnyomó részben dolgozó-osztály béli bevándorló közösségben él Los Angelesben. És hogy miképp képes egy nemzetközi esemény a helyiek kizsákmányolásához vezetni? Azt az 1984-es Los Angelesi olimpiával illusztrálta.

„Fontos megérteni azt a valóságot, amivel sok L.A.-i gyereknek kell szembesülnie.” mondta. „Garantáltan azt fogják választani, hogy a saját otthonaikban éljenek a családjukkal anélkül, hogy félniük kellene az áthelyezéstől, legyen az deportálás vagy kilakoltatás, mint azt az esélyt választani, hogy talán láthatnak majd egy sportolót.” Azt is hozzátette: „Az olimpiai játékok nem nekik szólnak, nem lesznek rá meghívva. A családjaiknak nem telik rá.”

Los Angeles rendezi majd a 2028-as olimpiát, és a játékok számos áldozata közé sorolja Orchier magukat a sportolókat is, rámutatva Larry Nassar-ra, akinek bűnei szolgáltatták az amerikai tornászok szexuális zaklatási botrányát 2016-ban, és akit végül életfogytiglanra ítéltek pedofília és szexuális zaklatás vádjával.

„Azt látjuk, hogy bárhol is próbálkoznak az újításokkal, ott rendre el is buknak. Csak egyvalami működik: az elutasítás. Egyre több városban gyűlnek össze az emberek, és mondanak nemet.” Orchier azt is hozzátette:”Számunkra ez a legéletszerűbb terv, mivel ez az egyetlen dolog, ami eddig bevált.”

Ugyan ez történt nálunk is. Rengeteg ellenzője volt a Budapesten esetleg megrendezésre kerülő 2024-es játékoknak. Végül sikerült is kiharcolni egy népszavazást a kérdésben, megkérdezve az embereket, hogy akarják-e egyáltalán. De még a népszavazás kiírása előtt bejelentette a kormány, hogy visszalépnek a pályázástól, megelőzve a projekt esetleges elbukását. Így formálhattak maguknak jogot az áldozati póz felvételére, az olimpiát ellenzők szidalmazására és a folyamatos siránkozásra. Nálunk működött a nemet mondás.

Forró szelek, párás nyarak

cikk_004k_kep13.jpg

Forrás: Sarah Rogers/thedailybeast.com

„Ha a megtévesztő Olimpiai tervekért járna érem, Tokyo vinné az aranyat.” Jake Adelstein

A Tokyo-i Olimpia két, óriás-szemű kabalájának nevét 2018-ban jelentették be. Egyiket az olimpiára, másikat a paraolimpiára szánták. A kék és fehér kockás kabalát Miraitowa-nak keresztelték el, ami 2 szóból tevődik össze: egyik a mirai, vagyis jövő, másik a towa, ami jelenthet folytonosságot, örökkévalóságot, időnként halhatatlanságot is. Bizalomkeltő név, főleg annak tükrében, hogy az olimpiák történetében ez ígérkezik az eddigi leghalálosabbnak.

A 2018-as nyári hőhullám kifejezetten durva volt: Rengetek hőguta és a hőséghez köthető haláleset. A 2020-as játékokat július 24. és augusztus 9. között tartják, ami a rendezők szerint épp ideális: „Számos enyhe és napsütötte nappal, ez az időszak tökéletes klímát biztosít a sportolók számára, hogy azok legjobb formájukat tudják nyújtani.” A 40 °C és 74%-os páratartalom valóban halálosan ideális.

2018. július 23-án (hétfőn) megdőlt Tokyo melegrekordja. Ome-ban, a Tokyo nyugati szélén lévő városban, 40,5 °C-ot mértek. A Saitama prefektúra béli Kumagaya-ban pedig megdöntötte a hőmérséklet a valaha mért legnagyobb értéket: 41,1°C-ot jegyeztek fel. Az ezt megelőző napon, a tokyo-i tűzoltóság (aki az ambuláns szolgáltatásért is felelős) összesen 3.125 járművet küldött ki. Ez szintén a legnagyobb szám, mióta 1936-ban elkezdtek vészhelyzeti betegellátást biztosítani. A tűzoltóság azt mondta, hogy ezt a megugrást a hőhöz kapcsolható megbetegedések és sérülések okozták. A Tokyo-t befedő hőhullám olyasfajta tűz, amit nem tudnak eloltani. Azokban a hetekben, a hőguta és a hőséghez köthető rosszullétek országszerte tucatjával szedték a halálos áldozatokat, és ezreknek okozott károsodást/megbetegedést.

Előzetes becslések Tokyo nappali átlaghőmérsékletét 27-29°C-ra mérték július és augusztus hónapokra, viszont ez az érték nem veszi számításba a páratartalmat, ami felkúszhat 80% fölé is. A Meteorológiai Szolgálat felhívta a tanácsadók figyelmét, hogy buzdítsák az embereket gyakori vízfogyasztásra, és hogy tegyenek egyéb lépéseket is a napszúrás megelőzésére.

cikk_004k_kep14.jpg

Forrás: Jake Adelstein facebook oldala

Japán már rendezett korábban is nyári olimpiát még 1964-ben. Ősszel. Tekintetbe véve az időjárást, ez remek ötlet volt. Viszont nyáron megrendezni már sokkal kevésbé az. Lehet azt gondolni, hogy ezek a hőhullámok csak szeszélyes időjárási események, viszont egy dolog tény, akár hisz az ember a klímaváltozásban, akár nem: Tokyo fokozatosan melegszik, ez pedig meteorológiai tény.

Említést érdemel az egyik publicista, aki előre megjósolta a 2020-as olimpia kockázatait, és akit pár éve félrelöktek, rémhírterjesztő tetvészkedőnek bélyegezve. Robert Whiting, a Tokyo Underworld írója, és a japán baseball egyik szakértője több, a The Japan Times-os cikkében elsőként kongatta meg a vészharangot. Egyik „Az 1964-es Olimpia negatív hatásainak gyökere” című, 2014-es cikkében megemlítette, hogy a benyújtott olimpiai pályázat hihetetlenül képmutató. Megjegyezte, hogy a hőmérséklet valószínűleg „extrém kockázatot jelent a sportolóknak”, valamint „nagymértékben veszélyes a maratonistákra nézve”. Egyedüli pozitív pont, amit talált, hogy az atlétikai számokat az új, teljesen légkondicionált Nemzeti Stadionban fogják tartani.

Bárki, aki már jó pár éve él Tokyo-ban tudhatja, hogy az a szöveg, amivel japán pályázott a rendezésre, egy cinikus hazugság. Idézem még egyszer: „Számos enyhe és napsütötte nappal, ez az időszak tökéletes klímát biztosít a sportolók számára, hogy azok legjobb formájukat tudják nyújtani.” Marha meleg van ebben az időszakban, és talán nem véletlen, hogy a japán gyerekeknek júliusban van a nyári szünetük. Túl meleg van olyankor a szabadban, vagy az iskola épületében.

Ennek ellenére, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) látszólag elhitte a szöveget. A 2020-as Értékelő Bizottság (2013-ban) a következőt jegyezte meg egy jelentésben: „Tokyo javaslatában július 24. péntekétől augusztus 9. vasárnapjáig tartaná a 2020-as Olimpiai Játékokat, mely időpontokat éghajlati okokból választották, beleértve az ünnepnapi periódust is, ezzel maximalizálva a nézők számát és a forgalom-csökkentést.” Se megjegyzés, se kérdés nem merült fel az „éghajlati okokkal” kapcsolatosan.

Persze az IOC-nak talán lehettek más okai is, amiért bevették az érvelést, és Tokyo-t választották a 2020-as Olimpia megrendezésére. 2 millió amerikai dollár a jelölők zsebébe is megteszi, de persze, bizonyíték még nincs rá.

Ez alkalommal a nyerő pályázatot egy hazugságra alapozták, és még fel is vágnak vele. Amit terveznek, az gyakorlatilag egyenértékű a gondatlanságból elkövetett emberöléssel. Ha valaki ismeri a Japán büntetőtörvényeket, az tudja, hogyha emberek halnak meg az olimpián, és megfognak, ha nem tesznek semmit a probléma gyökeres kezelésére, akkor lehetséges lesz vádat emelni a szervezők ellen, szakmai hanyagságból bekövetkezett haláleset miatt.

És ami a Robert Whiting által említett pozitív pontot illeti a légkondis stadionnal. Nos, szétszedik/szétszedték. A Zaha Hadid féle stadion nem felelt meg az embereknek, mert nem akarták, hogy egy „külföldi építse a stadionunkat”, emellett a tervezett költségek is legalább a duplájára emelkedtek, így lebontották, amit eddig megcsináltak, és újratervezték az egészet. Mellesleg, ez a stadion volt az egyik kulcs elem az olimpiai pályázatban.

Tettek azért pár lépést a problémák orvoslására. Az IOC engedélyezte, hogy a maraton kezdési időpontját reggel 7-re tegyék át, a férfi sétálóversenyt pedig még korábbra. Ez megoldja a problémát? Aligha.

Ami viszont némi bizalomra ad okot, hogy az IOC saját hatáskörében úgy döntött, hogy a japán ellenkezés ellenére, Sapporo-ba (az ország északi prefektúrájába) helyezi át a maratont és a sétáló versenyszámokat is.

Túlköltekezés

cikk_004k_kep15.jpg

Az épülő új Nemzeti Stadion, Forrás: nippon.com

2019. november 4-én a Japán könyvvizsgáló bizottság nyilvánosságra hozta a legújabb előrejelzését, miszerint Japán várhatóan 1,06 trillió jent (ami nagyjából 9,77 milliárd $) fog összesen költeni a 2020-as Tokyo-i Olimpiai és Paraolimpiai játékokra, beleszámítva a kapcsolódó projekteket is.

Az adatok alapján, a kezdetben megállapodott 150 milliárd jennel ellentétben eddig hétszeresen költekeztek túl; ezt a pénzt 340 különböző projektre szétosztva. A könyvvizsgáló bizottság sürgeti a kormányt, hogy határozza meg a teljes pénzügyi képet, aztán hozza nyilvánosságra, mivel csak a projektekhez közvetlenül kapcsolódó költségeket tárta fel, elkerülve a projektekkel összefüggő ráfordítások teljes összegét.

A bizottság 2018. novemberi előzetes kalkulációi szerint, a 2003-2007-es fiskális időszakban, 286 olimpiai projektre, összesen 801,1 milliárd jen (7,38 milliárd $) kiadás keletkezett. A könyvvizsgáló bizottság legutóbbi becsléséhez információt kért mindegyik minisztériumtól és képviselettől, vizsgálva 15 terület 71 tervezetét 2018-ban, és arra jutott, hogy a kiadások közel 260 milliárd jennel emelkedtek. Ebben benne van az új nemzeti stadionra szánt 62 milliárd jen (571 millió $), 10,3 milliárd jen (95 millió $) a bővülő nevelő központokra, és még 14,8 milliárd jen (136 millió $) a biztonsági feladatokkal összefüggő projektekre.

A jelentés kitér arra, hogy a kormány három nagyobb csoportra osztotta szét a költségeket:

  1. Az olimpiával és paraolimpiával összefüggő közvetlen költések.
  2. Olyan költségek, amelyeknél nehéz eldönteni, hogy a játékokhoz vagy az adminisztratív tevékenységekhez kapcsolódnak.
  3. Valamint a játékokhoz relatíve csekély mértékben kapcsolódó kiadások.

Ezek közül csak a közvetlen kiadásokhoz készített kalkulációt a kormány, a másik kettőt jegelte. A bizottság ellenben ezeket is elkészítette.

A bizottság rámutatott egy 13,4 milliárd yenes (123 millió $) kiadásra, ami kimaradt a legutóbbi költségvetésből, miután várható adósságteherként lett elkönyvelve az államkasszában, mivel a kifizetés várhatóan a következő, vagy még későbbi pénzügyi évben fog megtörténni. Ezt az összeget ideiglenes rendőrségi őrhelyek felállítására szánták, amiket japán különböző szegleteiről érkező rendőrökkel akarnak feltölteni, és a közvetlen költségek között kellett volna elszámolni.

Ami a Nemzeti Stadiont illeti, a vizsgálóbizottság kihangsúlyozta azt az eshetőséget, hogy az államnak kell fedezni a fenntartási és gazdasági költségeit, ha a játékok utáni privatizáció esetleg elhúzódna. Emellett a „Toto” jegyek eladása folyamatosan csökken a sorsjáték piac zsugorodása miatt, és azaz összeg, amit a Japán Sporttanács kölcsönzött a nemzeti és a fővárosi kormányzattól a stadion építésére (nagyjából 78 milliárd jen, 718 millió $) újabb költségeket jelenthet az államnak.

Az Olimpiai és Paraolimpiai játékok kalkulált összköltsége jelenleg 1,35 trillió jen (12,4 milliárd $). A megállapodás szerint, a fővárosi kormányzat és a Tokiói Szervező Bizottság fejenként 600 milliárd jennel száll be, még a nemzeti kormányzat csak 150 milliárddal, továbbá a fővárosi kormányzat félretett további 810 milliárdot a „kapcsolódó költségekre”. Ebben a becslésben még nincs is benne a maraton és a futóversenyek Sapporo-ba történő áthelyezése, mivel csak a jelentés után hozták a döntést nyilvánosságra.

Válaszul a Könyvvizsgáló Bizottság jelentésére, a Kabineten belüli, az Olimpiáért felelős igazgatási hivatal titkára „módfelett kevéssé” relevánsnak nevezte a kiadással kapcsolatos kalkulációkat, amik „híján vannak a precizitásnak”. Hozzátették: „A [költségeket], ahogy korábban is tettük, csoportokra bontjuk és a bizottság elé tárjuk”.

December 20-án újabb cikk jelent meg a Mainichi angol kiadásában, ami szerint, az olimpiai szervező bizottság változatlannak tartja az előre kiszámított ráfordításokat, azaz továbbra is 1,35 trillió jen (~12,6 milliárd dollár) kiadásra számítanak. Ezzel szemben a könyvvizsgáló bizottság az országgyűlésnek készített 177 oldalas jelentésében ennél sokkalta nagyobb költést jelzett előre.

A vizsgálat kimutatott egy további 1,06 trillió jenes (9,7 milliárd dolláros) költséget, ami az olimpiával kapcsolatos és eddig nem számoltak bele. Emellett ott van még a 810 milliárd jen is (7,4 milliárd dollár), amit az olimpiához közvetlenül és közvetve kapcsolódó projektekre szánnak. Ebbe beletartoznak az akadálymentesítések a paraolimpikonok számára, kiképző programok az önkénteseknek, hirdetések és turisztikai tervek. A szervezők ellenben vitatják, hogy több költség egyáltalán összefügg az olimpiával.

A tekintélyes japán pénzügyi újság a Nikkei és az Asahi napilap szintén kikalkulálta az olimpiai költségeket, szerintük a ráfordítások sokkalta nagyobbak, mint amit a szervezők állítanak. Számításaik szerint a mindenre kiterjedő összköltség 3 trillió jen körül lesz, ami nagyjából 28 milliárd amerikai dollárnak felel meg.

Hiányzó dokumentumok

cikk_004k_kep16.jpg

Takeda Tsunekazu, forrás: mainichi.jp

Úgy fest, hogy egyes papírok előszeretettel tűnnek el, még Japánban is.

November 18-i hír, hogy a külföldi konzultációs cégekre költött 900 millió jent részletező könyvelési dokumentumok szőrén-szálán eltűntek, tudta meg a Mainichi Shimbun.

Az újság összesen 20 egyént kérdezett meg: Mind a 18 korábbi olimpiai pályázó bizottsági tagot, a főigazgatót és a helyettes igazgatót is, de egyikük sem tudott világos válasszal szolgálni. A dokumentumokat nem küldték tovább egyik pályázó bizottsággal együtt dolgozó szervezeteknek sem, beleértve a JOC-t, a fővárosi kormányzatot és a játékokért felelős Tokyo-i Szervező Bizottságot is.

Mint azt korábban írtam, a francia ügyészség vizsgálatot folytat a Szingapúri Black Tidings ellen, a pályázati győzelmet jelentő szavazatok megvásárlásával összefüggésben.

A pályázó bizottság még 2012 áprilisában alakult, azután nevezték ki a JOC elnök Takeda Tsunekazu-t annak állandó elnökévé, és Mizuno Masato-t, aki a sportszer gyártó Mizuno Corp. tanácsadója (és korábbi vezetője), a bizottság igazgatósági elnökévé; a további tagok pedig jellemzően JOC vezetők és idősebb Tokyo-i kormánytisztviselők voltak. Tokyo-t a 2013. szeptemberi IOC gyűlésen választották ki az olimpia megrendezésére, 2014 márciusában pedig, Mizuno felügyeletével, felszámolták a pályázó bizottságot.

2019 augusztusa és szeptembere között a Mainichi hírlap mind a 20 tagnál érdeklődött a dokumentumok felől. Heten nyíltan kijelentették, hogy fogalmuk sincs, hogy hol vannak, kilencen viszont homályos válaszokat adtak: „Már nem vagyok (a pályázó bizottság) vezetője”, és hogy „Tokyo és a szervező bizottság csupán képviselőként szolgál a pályázati tevékenységekhez.”

A kilenc, Takeda, az olimpiai miniszter Hashimoto Seiko és a Japán Sportügynökség megbízottja Suzuki Daichi azzal a szöveggel vágta ki magát a válaszadásból, hogy a dokumentumokat, ahogy a „jelentésből is kiderült”, kiadták, miután JOC elkezdte vizsgálni a bizottság Black Tidings-os költéseit.

Másik három, beleértve a titkári hivatal főigazgatóját úgy hiszi, hogy a dokumentumok Mizuno felügyelete alatt vannak, viszont Mizuno maga tagadta, hogy nála lennének. „Nincsenek nálam és nem is tudom, hogy hol vannak” mondta. A főigazgató azt is leszögezte, hogy a bizottság bevételei között nincsenek adófizetői pénzek, ezért (könyvelési) információkat nem tárunk a nyilvánosság elé.”

A pályázattal összefüggő tevékenységek jelentése szerint, a bizottság eredményesen kezdte a 2011. szeptemberi kampányát, több mint 6,5 milliárd jent költve lobbizásra és egyéb törekvésekre. Az említett költségen, a bizottság hozzávetőlegesen 786 millió jent különített el „tengerentúli konzultációs költségekre”. Ehhez még hozzáadódik 135 millió jen a Black Tidings számára, ami „restancia és adomány” jogcímen lett elköltve, így összesen 921 millió jent költve tengerentúli konzultációra.

Miután nyilvánosságra kerültek a Black Tidings-al kapcsolatos gyanúk, a JOC még 2016 májusában vizsgálóbizottságot állított fel az eset kivizsgálására. A Mizuno-val folytatott konzultációjuk után megkapták a Szingapúri vállalattal kapcsolatos szerződéseket és könyvelési anyagokat is.

A vizsgálatot vezető Hayakawa Yoshihisa ügyvéd azt mondta a Mainichi-nek, hogy a 2016 szeptemberében nyilvánosságra hozott vizsgálati eredményeket követően visszajuttatták Mizuno-nak a papírokat. Mindezek után veszett nyoma a könyvelési anyagoknak, és a hollétükről semmilyen információ sincs.

A Mainichi benyújtott egy információszabadság kérelmet a tokyo-i kormányzat felé, de az egyetlen értesítés, amit kaptak, hogy a dokumentumok „nem léteznek”. A JOC PR és tervosztálya tagadja, hogy dokumentumok náluk lennének, és a szervező bizottság stratégiai PR osztálya azt állítja, hogy a pályázó bizottság nem adta nekik tovább a papírokat, mert ők két különböző bizottság.

Koike Yuriko, Tokyo kormányzója igen problémásnak látja a helyzetet, és szándékában áll megkérni a szervező bizottságot, hogy rendesen tárolják a kapcsolódó iratokat a 2020-as játékok végétől kezdődően.

Vagyis kaptak egy „ejnye-bejnyét”.

Még fél év

cikk_004k_kep17.jpg

1964-es olimpiai megnyitó, forrás: independent.co.uk

A megnyitó ceremónia már nincs messze. Nagyjából fél év, és elkezdődik az egyik legmelegebb nyári olimpia.

Úgy hiszem, hogy sikerült lefedni ezzel az írással az eddig kiderült lényegesebb elemeket. Ezek határozzák majd meg a játékokat, és az azt követő időszakot, habár, azt úgy vélem korai volna kijelenteni, hogy mindent tudunk; meg is lepődnék, ha valami nem kerülne még elő. Ha valami nagyobb horderejű derülne ki a játékok kapcsán, azzal soron kívül fogok foglalkozni, mégiscsak aktuális, a legtöbb fordításra váró cikk pedig úgyis régebbi.

Viszont így a végére érve újra feltenném a kérdést: Ezúttal minden másképp lesz? Egy tisztább, átláthatóbb és fair módon szervezett játékot fogunk látni?

Aki figyelmesen elolvasta az írást, annak úgy vélem, már van kialakult, saját véleménye (legalábbis bízom benne). A kritikus hozzáállás és a saját gondolatok nagyon fontosak, erre biztatok mindenkit. Akit érdekel a téma, az figyelje a híreket, olvasson utána, sose lehet tudni, mire bukkan az ember.

Köszönöm mindenkinek, aki ezt a hosszúra nyúlt irományt végigolvasta, és ahogy azt az elején ígértem, lentebb találhatjátok a jelentősebb forráscikkeket megjelenésük időrendjében, linkekkel egyetemben.

 

Felhasznált cikkek:

  • (1999.01.21) [Washington Post] Nagano Burned Documents Tracing '98 Olympics Bid
  • (2015.01.02) [Vice] This May Be the Most Dangerous — and Most Costly — Photo in Japan
  • (2015.04.16) [Vice] Photos Allegedly Linking an Olympic Official to the Yakuza Keep Causing Him Problems
  • (2018.07.24) [The Daily Beast] Tokyo Is Boiling. Will It Be Too Hot for the 2020 Summer Olympics
  • (2018.10.12) [The Star] Japanese yakuza are recruiting homeless people to build facilities for 2020 Tokyo Olympics
  • (2019.01.30) [Asia Times] French probe casts light on dark practices in Tokyo’s Olympics bid
  • (2019.07.23) [The Japan Times] We'll all be losers in 2020, anti-Olympic activists say
  • (2019.11.18) [The Mainichi] Tokyo Olympic bid committee's docs on huge consultancy fees missing
  • (2019.12.04) [The Mainichi] Japan gov't spending on 2020 Games estimated at 1 tril. yen, 7 times original amount
  • (2019.12.20) [The Mainichi] Tokyo 2020 organizers say Olympics will cost $12.6B; audit report says much more

A bejegyzés trackback címe:

https://manualningen.blog.hu/api/trackback/id/tr9015415230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása