A forrás cikk 2021.06.07-én került publikálásra a „Japan Subculture Research Center”-en. (link)
Miközben Japán a koronavírus fertőzés és az ennek következtében fellépő súlyos megbetegedések és halálozás negyedik súlyos hullámával küzd, hirtelenjében egyik napról a másikra túlesett a nehezén! A legsúlyosabb fertőzöttségi kategóriába sorolt prefektúrák (az állam japán megfelelője) száma egyszerre csak a felére csökkent. Olimpia előtt még épp idejében!
Ugyanakkor a dolgok nem éppen azok, aminek látszanak. A legsúlyosabb koronavírus fertőzöttségi kategóriába eső prefektúrák száma AZUTÁN csökkent, miután az Egészségügyi, Munkaügyi és Közjóléti Minisztérium átdolgozta a kórházi ágyak kihasználtsági arányszámának kalkulálási módszerét. Japán gazdag múltra tekint vissza azon problémái megoldásában, melyeket a számadatok meghamisításával vagy a szabványok megváltoztatásával kívántak eltusolni.
Két hónappal a 2011 márciusában történt fukushima-i nukleáris baleset után a japán kormány megemelte a sugárzásnak való kitettség elfogadható mértékét 1mSv (millisievert) éves értékről – mely egy nemzetközi referenciaérték – 20 mSv-re. 2012-ben pedig újra babráltak a számokkal.
A minisztérium június 2-án bejelentette, hogy azokat a Covid-19-es pácienseket, akik felvételre várnak, vagy akiket a „közös ágyakban” kezelnek, már nem fogják a koronavírus-specifikus kategóriába sorolni, mikor az ágyak kihasználtság számolják. Ez az új irányelv lecsökkentette az 50%-nál nagyobb ágy-kihasználtságú, 4. fázisban lévő prefektúrák számát 20-ról 11-re. A kórházi ágyak kihasználtságának arányszáma az egyik azon mutatók közül, amelyekkel a kormány figyelemmel kíséri járványt. Ezen számok alapján rendelhetik vagy törölhetik el az egyes prefektúrákban alkalmazott vészhelyzeti intézkedéseket is.
Egy egészségügyi tanácsadó megmondta a minisztériumnak, hogy az olimpiát nem szabad megtartani, ha az ország a járvány 4. fázisában marad. Következésképpen a kormány és a Japán Olimpiai Bizottság (JOB) kétségbeesetten próbálja biztosítani, hogy a tokyo-i és a szomszédos prefektúrák besorolása a legsúlyosabb kategória alatt maradjon. Az olimpiát szervezők látszólag a kirakat-intézkedések mellett teszik le a voksukat, minthogy a minisztérium adatait felhasználva életmentő, proaktív intézkedéseket tegyenek a probléma orvoslásának érdekében.
Forrás: NHK
A koronavírus 4 fertőzöttségi fázisának fordítása. 20-ból 9 prefektúra, melyeket a kritériumok megváltoztatása előtt a negyedik fázisba soroltak, átkerültek ezen a héten a harmadik fázisba.
Forrás: NHK
A járvány haladásának megfigyelésére használt 5 mutató (fordított verziója).
Forrás: NHK
Forrás: NHK
Hogyan is működik varázslat?
Az Egészségügyi, Munkaügyi és Közjóléti Minisztérium heti jelentéseket tesz közzé, amelyekben nyomon követik azokat a fontos változókat, melyekkel a Covid-19-ből kilábaló polgárokat tudják kategorizálni és dokumentálni. A kórházi ágyak kihasználtsági aránya fejezi ki az egészségügyi rendszerre nehezedő személyzeti és erőforrás igényeket.
A múlt heti jelentésben hozták nyilvánosságra a május 26-án összegyűjtött adatokat, amelyek szerint országos szinten összesen 16.581 kórházban ápolt Covid-19 beteget és 34.116 Covid-fertőzötteknek fenntartott ágyat tartanak nyilván. Az akkor használt számítási kritériumok alapján az országos ágy-kihasználtsági szint 48,6% volt, ami veszélyesen közel van a 4. fázis 50% vagy e-feletti határához. Ez a felülvizsgálás előtti jelentés úgy határozta meg a „kórházban ápoltak” számát, hogy belefoglalta a felvételre váró és a már felvett pácienseket is. A férőhelyek hiánya miatt várólista képződött a felszabaduló helyekre; a Covid által túlterhelt régiókban pedig az orvosoknak kell eldönteni, hogy a kórházi ápolásra szorulók közül kiknek kell otthon lábadozniuk, még a kórházban meg nem üresedik egy hely.
A japán COVID-19 páciensek helyzetét részletező szegmens az Egészségügyi, Munkaügyi és Közjóléti Minisztérium május 26-i jelentéséből. Ez volt az utolsó olyan felmérés, ahol még a régi módszerrel számolták a kórházi ágyak kihasználtságát.
A június 2-án begyűjtött adatokból készített, és a már újragondolt metódussal számolt felmérésben már nem szerepelnek a felvett és a felvételre váró betegek a „kórházban ápoltak” kategóriájában. A dokumentum továbbá külön kezeli a kórházban ápoltak teljes számát azokétól, akiket „covid-fertőzötteknek fenntartott” ágyakban helyeznek el; ez utóbbi értékkel számolják az ágy-kihasználtság arányát.
Konkrétan a Covid-19-el kórházban ápoltak teljes száma 14.482 volt, ebből 14.264 beteg foglalta el a covid-fertőzötteknek fenntartott ágyak 40,8%-át az összesen 34,943-ból. A jelentés nem tér ki a maradék 218 betegre. Ők a „közös ágyakban” vagy ismeretlen helyen lettek elhelyezve.
A japán COVID-19 páciensek helyzetét részletező szegmens az Egészségügyi, Munkaügyi és Közjóléti Minisztérium június 2-ai jelentéséből. Ez volt a minisztérium első olyan jelentése, amelyben az ágy-kihasználtságot az újragondolt irányelvekkel számolták.
Emellett a június 2-i felmérés számos új adat-kategóriát vezetett be, közülük kettő oszlop azoknak a betegeknek, akiknek az ellátási módozata és tartózkodása „kiigazítás” alatt áll. A fő oszlop adatai szerint 8,064 olyan ember lábadozik a Covid-19-ből, akiknek az egészségügyi ellátása, amely az otthon tartózkodástól a sürgősségi felvételig változhat, vagy a kezelésének helyszíne „kiigazítás alatt van”. A szomszédos al-oszlop világosabbá teszi, hogy mit lehet „kiigazításnak” nevezni az ellátás helyszínét illetően. 347 főt jegyeznek a „megerősítették a kórházi kezelést, mint kezelési módszert, de a felmérés idején nem biztosítottak bejutást egy egészségügyi intézménybe” kategóriában. Valószínűleg a „felvétele megerősített”, de még kórházi ágyra váró betegeket helyezték át ebben a „kiigazítás alatti” besorolásba.
Viszont a kérdés, amire számos ember szeretné tudni a választ, hogy a minisztérium igyekszik pontosabban visszatükrözni az egészségügyi rendszer állapotát, vagy próbálja úgy csűrni-csavarni a számokat, hogy minden rendbelévőnek látszódjon. Így, hogy az olimpiáig kevesebb mint 50 nap van hátra, ez egy szembetűnő kísérletnek tűnik a dolgok jobb színben való feltüntetésének.
Ha egy átlagos számítás nevezőjében nem számolnak el az új adatpont-kiegészítésekkel, akkor hibásan írhatja el a szóban forgó rész és a teljes egész viszonyát. Ugyanakkor mind a két beszámolóban a kórházakra nehezedő relatív teher mértékét az „ágyak számában” mérik. Egy pontosabb vizsgálati módszerrel ki lehetne szélesíteni a „covid-fertőzötteknek fenntartott” ágyak meghatározását, hogy azok tartalmazzák az összes, elhelyezett covid-fertőzöttet. Továbbá a minisztérium bevezethetne egy külön kategóriát a felvételre váró vagy a „közös ágyakban” kezelt betegek számára, mint egy olyan többletként nyilvántartva, amit a kórházak nem tudnak a saját erőforrásaikkal kezelni.
Aki betegeket kizár ki egy olyan mutatóból, amely alapján megítélhető, hogy szükségállapotot kell-e kihirdetni, az képtelen volt megérteni, hogy a minisztérium kategóriáiból kihagyottak egy olyan egészségügyi rendszer túlcsordulásai, amely közel áll az összeomlásához.
A „covid-specifikus” ágyak kihasználtsága nem jelent semmit, ha több száz ellátásra szoruló beteg ragad otthon, marad kezelés nélkül, vagy láthatatlanul gyógyult egy regisztrálatlan matracon.
