Az eredeti cikk 2014.04.05-én került publikálásra a „The Japan Times”-on. (link)
Forrás: internet
A japán hoszt. Tokió Kabukicho körzetének utcáin láthatóak: Elegáns, vékony férfiak belőtt hajjal, hamis barnasággal, tipp-topp ruhában és megnyerő mosollyal elegyednek beszélgetésbe az elhaladó nőkkel, hogy magukkal csábítsák őket egy italra. Dokumentumfilmek, tv sorozatok és népszerű mangák központi figurái, mint például a „Shinjuku Swan”.
A hosztklubok a hosztesz klubok férfi megfelelői. Az irodában dolgozó nők1, egyetemi hallgatók, feleségek és nők mind részesei a „víz kereskedésnek2”; hoszteszek, vendéglős lányok, sztripperek és szexmunkások mennek hozzájuk, cserébe a férfi hosztok a „barát élményét” adják nekik. Flörtölnek velük, italt töltenek3, meggyújtják a cigarettájukat és néha még táncolnak is velük. A játék részeként ráveszik a nőket drága pezsgők fogyasztására, amiből nekik is jár vissza (vagy százalék az ital árából). Ha a nők rajongójává válnak egy bizonyos hosztnak, akkor többet is költenek rá, ezzel pedig az emberük az első számú hosztá is válhat – a hosztok életének Kurtácska Díja.
Az egész csak móka és játék – de valójában nem az. A hoszt mindjárt nem lesz olyan bájos, mikor a több tízezer jenre rugó számláknak eljön a fizetési ideje. Valójában, a nők által felhalmozott adósságot arra használják, hogy ravasz módon – és olykor erőszakosan – prostitúcióra vegyék rá őket. Ez egy üzleti modell.
A klub tulajoknak már olajozott a rendszerük. Sok tulajdonos rendelkezik emellett bordéllyal is, vagy valamiféle felnőtt-szórakoztatási intézménnyel, ahová a számláikat nem fizető pártfogókat fogják be dolgozni. Minden nőnek megvan a maga helye, ahol dönthetnek, hogy milyen módon akarják ledolgozni az adósságukat.
Ezekbe a hosztklubokba többnyire csak 18 éven felüliek léphetnek be, és a legtöbb helyen személyi felmutatása is követelmény. Habár, némely vállalkozó szellemű „üzletember” szándékosan invitál be fiatalabb lányokat, és hagyják, hogy jó sokat költsenek – mielőtt letaglóznák a számlával, amit nem tudnak majd kifizetni; néha meg is fenyegetik a tiniket, hogy a szüleikhez mennek majd a pénzért. A hosztklubokat tulajdonolhatják jakuzák, vagy hozzájuk köthető alakok, az alkalmazottak pedig gyakran esnek e két kategória közé.
Február végén, a Tokiói Rendőrkapitányság elkapta az egyik Ikebukuro-i hosztklub menedzserét a prostitúciós törvény megsértéséért. A rendőrség letartoztatta a 30 éves, A-Amemba nevű klub menedzserét, Fukushima Manabu-t, annak testvérét, 51 éves anyját, és még 6 másik gyanúsítottat több nő, 2013. október 30. és 2014. januára közötti, állítólagos prostitúcióra kényszerítése miatt.
A vád szerint, Fukushima szexuális szolgáltatásokra kényszerített egy 20 éves nőt, aki legalább négy férfival volt együtt Love hotelekben, a nagyobb Kanto régióban. A jelentések szerint, a nő legalább 1,25 millió jen adósságot halmozott fel, és mikor megpróbált elmenekülni, Fukushima állítólag előkerítette, megverte és megfenyegette. A verés után, állítólag ezt mondta: „Mivel nincs pénzed, vagy levágod az egyik ujjad, vagy beállsz kurvának, amíg vissza nem fizeted”. Az arcát nem bántotta – azzal kárt tett volna az áruban.
A hosztklubban ledolgozott egy hónapot, viszont a vádlott azt állította, hogy a nő csak az adósságának kamat részét fizette vissza. Állítólag a menedzser anyja és annak családja tartotta a nőt fogva a saját otthonukban. Az áldozat végül szerzett egy mobilt, amivel kapcsolatba lépett a saját anyjával, aki azonnal értesítette a rendőrséget. Csak az ő kizsákmányolásából a gyanúsított állítólag 2 millió jent szerzett, messze többet, mint az adóssága.
Más női áldozatok 5.000-30.000 jent kaptak kuncsaftonként, és amikor úgy látszott, hogy visszafizették minden tartozásukat, eseményekre lettek meghívva, mint például hosztok „születésnapi partija”, és ezért a kiváltságért 470.000 jent kellett kifizetniük, ezáltal tartva őket örökös adós-rabszolgaságban.
Nem ez az első eset, hogy ilyesmi történt. Az Asahi Shimbun szerint, egy Hyogo prefektúra béli hosztklub tulaja becsalt egy 15, és egy 16 éves lányt egy ilyen klubba 2014-ben, és olyan költségekbe segített verni őket, amit nem tudtak visszafizetni. Ezután eladta 10.000$-ért őket egy bordély tulajdonosának. Egy apartmanban tartották fogva őket két hónapon keresztül, mielőtt a rendőrség kiszabadította őket; ez idő alatt, körülbelül 200 ügyféllel kényszerítették őket szexuális kapcsolatra. Mindkét kereskedőt megbírságolták a gyermek prostitúciót tiltó törvény megsértése miatt.
2007-ben, a rendőrség letartoztatott egy hosztklub tulajdonost, amiért egy 20 éves nőt kényszerített 500.000 jenes számlájának ledolgozására egy Taito kerületi bordélyban.
Együtt dolgozom (az eredeti cikk szerzője, nem én) egy Lighthouse: Center For Human Trafficking Victims Support (korábbi nevén Polaris Project Japan) nevű nonprofit szervezettel, és az áldozatok hasonló esetekről számoltak be nekünk 2008-óta.
„Sok módja van egy nő hatékony rabszolgasorba való taszítására Japánban – zsarolás, fenyegetés, adósság és csalás,” mondta Fujiwara Shihoko, a Lighthouse képviselője. „Sok esetben, a hosztklub nem közvetlenül felügyeli a nőket. Bemutatják őket egy hozzájuk közel álló uzsorásnak, aki a „visszafizetést” felügyeli a klubnak, ezek után a nők az uzsorás által bemutatott szexklubokban dolgozzák le az adósságukat. A színfalak mögött mind együtt dolgoznak, de az emberkereskedelem esetének bizonyítása igen nehéz.”
Még a törvényeket végrehajtó ügynökségek körében is alacsony az emberkereskedelemmel kapcsolatos tudatosság, mondja Fujiwara. A Lighthouse tanítja a bevándorlásiakat és a rendőrtiszteket is, hogy felismerjék az áldozatokat, de a tettesek büntetése nem egyszerű. „Japánnak szigorú emberkereskedelmet tiltó törvénye van, viszont ritkán alkalmazzák, mivel nagyok az akadályok,” mondja. „Ha Japán tényleg gátat akar szabni az emberkereskedelemnek, akkor a törvényt szélesebben kell értelmezniük, vagy felülvizsgálni azt.”
Legtöbb esetben, az emberkereskedelmet tiltó törvény megsértéséért járó büntetés egytől tíz évig terjedő börtön; akit bűnösnek találnak, nem ússza meg pénzbüntetéssel. A prostitúciós törvény megsértéséért járó legsúlyosabb büntetés 10 évig terjedő börtönbüntetés, vagy pedig 300.000 jenes bírság. Egy törvényt végrehajtó forrás szerint, a prostitúcióban bűnösnek találtak rendszerint csak pénzbüntetést kapnak, börtönbe pedig nem kerülnek.
Még a bénán kinéző hosztok is tudják, hogyan végezzenek költség/haszon összehasonlítást.
Saját megjegyzések:
1 OL – Office Ladies
2 Mizu-shoubai – kifejezés az éjszaka működő, szórakoztató egységekre, mint a hoszt-, hoszteszklubok, bárok, kabarék.
3 A hosztklubokban a férfi tölti az italt a nőnek. Például a japán társasági eseményeken senki nem tölt magának italt: alacsonyabb pozícióban lévő vagy fiatalabb emberek szolgálják ki a főnökeiket és az idősebbeket. Íratlan szabály, hogy ha nők is jelen vannak, mindig ők szolgálják ki a férfiakat. A japán nőknek kényeztetés, ha egy férfi gondoskodik a szükségleteikről.
