Az eredeti cikk 2019.05.28-án került publikálásra a „The Daily Beast”-en. (link)
Abe Shinzo szakadatlan hízelgett Trump négy napos látogatása alatt, viszont tovább nem mehetett: Ha a Japán Miniszterelnök jóban szeretne lenni Iránnal, Trump megcibálja pórázát.
Abe Shinzo, Japán miniszterelnöke már, ahogy Steve Bannon egyszer mondta, „Trump volt Trump előtt”, és valószínűleg igaza is volt. Talán ezért is élte túl kettejük brománca, miközben Donald Trump többi brománca gyorsabban füstölt el, mint Ariana Grande eljegyzése. Emmanuel Macront pedig gyakorlatilag kikosarazta.
Ez viszont gyakorlatilag egyoldalú kapcsolat Shinzo és Donald között, mivel hogy Shinzot bármikor képes volna magára, vagy a homokcsapdában hagyni. Trump a gazda, és Abe az emberi beszédre képes, okos öleb. Mégis, Abe törleszkedő, ajándékot bő kézzel adó (aranyozott Golf klubok, stb.), és Trump szumós méretű seggének csókolgatása látszólag sikerrel segített elhárítania a kereskedelmi háborút Japánnak az Egyesült Államokkal, legalábbis egy időre.
Most már, hogy Trump befejezte nagy részben szertartásos jellegű tartózkodását, ha Abe elkezdené becsvágyának hajszolását, hogy békeügynök legyen Irán és az USA között, kicsi Shinzo rá fog jönni, hogy nagyon rövid pórázon tartják.
Rá fogunk térni Abe hirtelen ambícióinak okára, hogy ő legyen a jani Japánban… és Teheránban.
Sok a közös pont Abéban és Trumpban. Mindkettő sok pénzzel és kevés ésszel született, és közvetetten lettek megválasztva, nem a népszerűség által. Képesek voltak megtartani a hatalmat végeláthatatlan haveri- és korrupciós botrányok után is, flörtöltek a rasszizmussal és nacionalizmussal, hogy kielégítsék a szavazóbázisukat, gyűlölik a szabad sajtót, és rendszeresen támadják is azt – beleértve a riportereket, miközben összemelegednek a kedvenc, konzervatív csatornáikkal.
Trumpnál ott van a Fox News és a konzervatív média, Abénál a The Yomiuri Shimbun és a közszolgálati műsorszolgáltató NHK, más néven Abe TV. Az egyik korai találkozójukon, állítólag Abe azt mondta Trumpnak: „Remélem, ugyan úgy be fogod törni a New York Times-ot, mint ahogy azt én tettem az Asahi Shimbun-nal [Japán liberális újsága].”
Ki tudja? Talán Trump hallgatott Abe tanácsára, mikor belekezdett a saját „fake news”-os, vég nélküli sirámaiba. Mindenesetre, Abe elsőként sietett leróni tiszteletét Trumpnak, a Trump Toronyban, még a beiktatása előtt. Meglehetősen barátságos viszonyban vannak ezek ketten.
Az elnök és a First Lady, Melania Trump, szombaton érkezett Tokióba, állami látogatás céljából. Császári díszvacsorán vendégelték meg őket, ezután egy szumó meccsen. Trump meg is ajándékozott egy szumó birkózót a legelső Elnöki Serleggel, ami olyan gigantikus és tarka-barka trófea volt, mint egy Trump Kaszinó. A beszéde után nagy éljenzéssel köszöntötték, különösen, mikor kitért az új császári korszak nevére, a Reiwa-ra.
Trump volt az első külföldi méltóság, aki találkozhatott az újonnan trónra lépő Naruhiro császárral, az elnök tiszteletére tartott pazar, ünnepélyes vacsorán, hétfő este. Trump és Abe golfoztak is együtt, amiről még egy közösen vigyorgós kép is készült a Twitterre.
(A keddi találkozásukat rövid időre megzavarta egy borzalmas gyilkosság Kawasakiban, ahol egy rendezetlen, késes ember, megtámadott egy csoport gyermeket, megölve egy szülőt és egy gyereket. Abe állást foglalt az ügyben – aztán visszament üzletelni Trumppal.)
Az örömködések és lakomák mögött, két fő probléma volt témája a látogatásnak: Az Amerikai-Japán kereskedelmi-mérleg hiány, és Észak Korea. Érkezésének napján, Trump együtt vacsorázott az amerikai üzleti vezetőkkel az Amerikai Nagykövetségen, és megismételte azon álláspontját, hogy a kereskedelmi kiegyensúlyozatlanság helyrehozása céljából szükséges új, kétoldalú kereskedelmi egyezséget kötni a két ország között. Trump maga szivárogtatta ki a Fox News-nak, hogy elhalaszt minden valódi párbeszédet a kereskedelemmel kapcsolatban, míg a júliusban tartandó Japán választások le nem zajlanak. Látszólag hajlik támogatni Abet, és az ő Liberális Demokrata Pártját.
Japán ellenzéki pártjának vezetői kritizálták azt, ahogyan Abe Trumpot kezeli. Azt állítják, látszólag az amerikai csak vakációzni jött ide, viszont a Külügyminisztériumi tisztviselők hangsúlyozzák látogatásának fontosságát. Megjegyezték: „Tekintetbe véve a szomszédainkkal való kapcsolatunkat, mint például Kína, Oroszország, Észak és Dél Korea, meg kell mutatnunk, hogy milyen erős is a szövetségünk.”
Trump több elrabolt japán családját is meglátogatta, és felajánlotta, hogy nyomást gyakorol Észak Koreára a kérdés megoldása érdekében, ezzel szerzett pár pontot Abénak Észak Korea ügyben. 1970-ben, észak-koreaiak elraboltak máig ismeretlen számú japán állampolgárt, közvetlenül Japán partjairól, hogy kémeket képezzenek belőlük saját maguk számára. Csak néhányuk tért vissza Japánba, a hátra maradtak sorsa máig ismeretlen. Az ő sorsuk szolgáltatja a két állam közötti viszályok alapját, és tartja Japánt távol a tárgyalóasztaltól.
Csak nemrég enyhült Abe álláspontja a kérdésben, és kijelentette, hogy beleegyezne egy előfeltételek nélküli találkozóba Észak Korea vezetőjével.
Oka van az irányváltásának, mivel Japánon belülről és kívülről is folyamatosan kritizálták, amiért a nemzetközi diplomácia terén az égvilágon semmit sem ért el. A neves újság, a Tokyo Shimbun, hosszú és átható cikket jelentetett meg az „Abe Diplomáciáról”, „Minden oldalról zárolva” címmel, időrendbe felsorolva Abe nemzetközi fronton elért kudarcait, beleértve az északi területekkel kapcsolatos, zsákutcába futott beszélgetéseket az oroszokkal.
Abe kormány múlt pénteken kiszivárogtatta a sajtónak – csupán egy nappal Trump érkezése előtt –, hogy június közepi látogatást fontolgat Iránba. Meglehet, mégis tudatában van nemzetközi kudarcainak.
40 év után ez volna az első ilyesfajta út, és pont az Irán és az USA között növekvő feszültségek közepette. Évtizedekig Japán volt az iráni olaj egyik fő vevője, és miután Trump felmondta a 2015-ös Teheráni atomalkut, mentességet kapott a további importáláshoz az erősödő szankciók ellenére is. A mentesség lejárta előtt fel is halmozott az olajból, és a Japán Gazdasági Miniszter, Seko Hiroshige, múlt hónapban úgy nyilatkozott, hogy jelenleg Japán vásárlásainak az iráni olaj csupán 3%-át teszi ki. Talán érdemes megemlíteni, hogy az Abe kormány gazdasági statisztikáiból a legtöbb japán nem hisz el semmit.
Az NHK „előkotorta” egy iráni út terveit a külügyminiszter, Mohammad Javad Zarif, egy héttel ezelőtti látogatása után. És ami a hivatalos terveket illeti? Abének nincsen ilyen terve, mondta a kormány szóvivője, Suga Yoshihide a sajtónak. De nem hivatalosan, minden egyes japán médiaorgánum Abe iráni kalandozásáról szóló jelentést szajkózza.
Lehetséges, hogy Abe nem fogja megkapni Trump jóváhagyását, és ennek ellenére is folytatni fogja a terveit. Ez borzalmas hiba volna. Úgy tűnik, fogalma sincs arról, hogy a Trump adminisztráció mennyire rögeszmés is Iránnal kapcsolatban, vagy, hogy mennyire is van befolyással John „A Rozmár” Bolton Trumpra.
Sok szörnyűséget el lehet mondani Japán Miniszterelnökéről, de van hűségérzete (főleg a haverjai felé), és értékeli a kölcsönösséget. Amit viszont Abe nem ért, hogy Trumpnak egyik sem erénye. És ha az öleb csaholásával maga próbál békét kötni az iráni mókusokkal a Global Peace Park-ban, hamar rá fog jönni, hogy Trump olyan erősen fogja rángatni a pórázát, hogy még ugatni sem marad ereje. Végül is, az amerikai csupán két trükköt kedvel: „pitizik” és „átfordul”.
