Az eredeti cikk 2017.06.20-án került publikálásra a „The Daily Beast”-en. (link)

„Többé nem szabad a japán nőknek csendben szenvedniük az erőszak és az igazságtalanság miatt.” Egy áldozat egyszerű nyilatkozata komplex politikai krízisbe fordult.

Az Abe Shinzo miniszterelnök vezette kormányzó koalíció már hetedik hete süpped a botrány mocsarában, mivel az a vád érte, hogy Abe személyesen hajlítgatta, vagy egyenesen megsértette a törvényt, hogy politikai cimborái és barátai jól járhassanak. Ráadásul saját, idősebb párttagja az LDP-ben is azt mondja, hogy „Ez az adminisztráció bármit kész volna megtenni ellenségeinek tönkretételéért, vagy a haverjainak jutalmazásáért.”

Viszont a legújabb vádak felvetik azt a lehetőséget, hogy a kabinet ezúttal túl messzire mehetett azzal, hogy megfúrt egy, a miniszterelnök barátjához köthető szexuális erőszak ügyet. Az ügy szereplője az elegáns, hipszter szakállú televíziós újságíró, Yamaguchi Noriyuki, akinek Abe két öndicsőítő könyvet is tollba mondott.

A történet május 29-én vált országos hírré, mikoris a 28 éves újságíró Shiori, sajtótájékoztatót tartott a Tokió Körzeti Bíróságon, ezzel akarva újranyitni a már lezárt nyomozást ügyében. A hozzátartozóinak kívánsága szerint, a családnevét nem hozta nyilvánosságra.

Egy olyan országban, ahol a nemi erőszak áldozatainak kevesebb, mint 10%-a tesz feljelentést igen ritkának számít, hogy az áldozat a hangját hallassa, és még ritkábban mutatják az arcukat is a nyilvánosság előtt.

Shiori állítja, hogy 2015. április 4-én Yamaguchi, az Abe miniszterelnökhöz közel álló újságíró, és egykori hivatalvezető a Washington DC-ben működő japán TBS televíziónál, megerőszakolta őt, miközben öntudatlan állapotban volt a Sheraton Miyako Hotelben. Az öntudatának elvesztése előtt együtt vacsorázott és ivott is vele.

Shiori feljelentést is tett a Fővárosi Takanawa rendőrőrsön, ahol gondosan el is kezdték kivizsgálni az ügyét, ráadásképpen még egy letartóztatási parancsot is szereztek Yamaguchi ellen, viszont egy magas-rangú bürokrata utasítására le kellett állítaniuk a letartóztatást, épp mielőtt a Narita Reptéren foganatosították volna a parancsot.

Akár egy mozifilmbe illő jelenet: A nyomozó, aki először vonakodott vállalni az ügyét, de később pártfogójává lépett elő ezt mondta neki a telefonba: „Elment mellettünk. Nem tehettem semmit. Fentről kaptam az utasítást. Azt is közölték velem, hogy elveszik tőlem az ügyet. Sajnálom.”

Ez nem egy film jelenete volt. Pontosan így történt a való életben.

És ez az a pont, ahol az ügy jelentős politikai fordulatot vesz. Nem megy meglepetés számba, hogy az ellenzéki pár és a Japán média tudósít egy lehetséges eltusolási ügyről, vagy legalábbis, egy mocskos közbelépésről egy szexuális erőszak nyomozásába.

Egész szép kis szereplőgárda tűnt fel ebben az emberi drámában, és ez talán segített nekik abban, hogy továbbra is jól tarthassák magukat.

Az Állítólagos Áldozat – Shiori, kinek nyugodt indulatát és az események közvetlen beszámolóját a sajtó sokkalta ellenállhatatlanabbnak tartja, és akinek az ügye rákényszerítette a Japán Parlamentet az ország rémesen elavult, a szexuális visszaélésekről szóló törvényének felülvizsgálatára.

Az Állítólagos Erőszaktevő – A Szikár Yamaguchi, aki felvette a Bill Cosby pózt, ragaszkodva ártatlanságához, és hogy bármi volt az beleegyezéssel történt; még a bőséges bizonyítékok ellenére is, melyek igazolják Shiori félig eszméletlenségét, ha egyáltalán eszméleténél volt. Őt nemcsak Abe imádata övezi, hanem az egész Japán jobboldalé is, azért a hírhedt cikkéért, amiben letagadja a „vigasznők” szenvedéseit, akiket a japán katonák számára tartottak szexuális rabszolgának a 2. világháború alatt.

Miszter Problémamegoldó – A kormányszóvivő Suga Yoshihide, aki olyan közel áll a miniszterelnökhöz, mint ujjak a tenyérhez. Fizikálisan visszataszító, de híres szarkazmusáért, éles eszéért, és hidegvéréért. Suga-nak valószínűleg csak közvetítő szerepe van ebben a történetben, mint sok másikban is a japán politikában. Megjelenésében viszont sok hasonlatosságot mutat egy tavaly megjelent, műanyag troll bábuhoz. Viselkedésében, különösképp, ahogyan a sajtóval szokott pörlekedni, olyan, mint egy életre kelt internetes troll. Azok közül is a legkiválóbb: Ritkán veszt csatát, vagy jön zavarba. Mindazt képviseli, ami Sean Spicer akarna lenni, és aki Steve Bannont is megdolgoztatná a pénzéért.

A Főnők – Suga korábbi titkára, Nakamura Itaru, egy goromba, dagadt karrier bürokrata a Nemzeti Rendőrségi Intézetnél, aki sportot űz abból a fajta kopasz hajviseletből, ami minálunk csak „vonalkód” frizuraként ismeretes. A letartóztatási parancs kiadása idején ő volt a Tokiói Rendőrkapitányság Bűnügyi Nyomozóirodájának vezetője. Állítólag az ő parancsára állították le a letartóztatást, emellett személyes közbeavatkozással akasztotta meg a nyomozást.

A Miniszterelnök – A 62 éves Abe Shinzo. Egy büszke ember, jó memóriával és heves természettel, aki hírhedt kegyetlenséggel vág oda az őt kritizálóknak. Miniszterelnökként ez a második ciklusa, miután betegség következtében 2007-ben lemondott a hivataláról. Még a leköszönése előtt azt kommunikálta, hogy akinek át szándékozik adni a helyét… az Yamaguchi, aki nagy pénzeket hozott a kapcsolatrendszerének, aki menő riporterként nem kevés hírnevet szerzett magának, és akit nem mellesleg erős szálak kötik a miniszterelnökhöz.

Yamaguchi részletesen is regél Abe-hoz közeli kapcsolatáról abban a két könyvben, amit őróla írt, különösképpen remekművében, a Sori-ban (Miniszterelnök), amit a CYZO, havonta megjelenő magazin úgy jellemez, hogy „egy egész könyvnyi hízelgés Abe-nak”, és aminek központjában „Yamaguchi Abe-hoz, és az őt körülvevőkhöz való közeli kapcsolatának magasztalása áll”. Természetesen a trollkodó Suga is feltűnik a könyvekben.

A Rendőrfőnök nem kerül említésre Yamaguchi irományaiban, viszont igen hűségesnek látszódik úgy Miszter Problémamegoldóhoz, mint Abe-hoz. Mikor egy televíziós kommentátor kritizálta Abe-t, Goto Kenji szabadúszó újságíró szöktetési ügyének fatális kezeléséért, a jelentések szerint A Főnők a következő üzenetet küldte neki: „Tízezer halált is megérdemelnél”. A Főnököt, más néven Vonalkód Nyomozót ismerő rendőrtisztek azt mondják, hogy nem szokott köntörfalazni. Shiori-val vagy Miszter Problémamegoldóval ellentétben, ő szintén nem tart jegyzőkönyves sajtótájékoztatókat, és kielégítő magyarázatot sem adott arra, hogy miképp keveredett bele az ügybe, vagy hogy miért döntött a beszállás mellett.

Shiori megengedte a riportereknek, hogy nyomtatásban is megjelenhessen a neve, valamint az arcát is engedte filmre venni, miközben megpróbáltatásairól beszél a sajtótájékoztatón. A részletes nyilatkozata itt olvasható. (jövő héten jön magyarul)

Shiori egy átlagos magasságú japán nő, vékony és illemtudó, egy nagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozott és angolul is jól beszél. Jelenleg egy dokumentumfilmen dolgozik a dél-amerikai gerillákról; szóval nem egy mimóza jellem. Pont ezért Japánban, ahol a szexuális erőszak áldozatai várhatóan sírnak, megtörnek és összeroppannak – vagy egyszerűen úgy tesznek, mintha az erőszak meg sem történt volna- ott az ő acélos határozottsága sokakat meglepett.

Az esélyek sosem fogták az ő pártját. Egészen mostanáig, a szexuális erőszak áldozatainak feljelentést kellett tenniük, hogy megindulhasson a nyomozás. Japán 90%-nyi férfi rendőrtiszti állománya gyakorta bátortalanítja el az áldozatokat a feljelentés megtételétől, és az egyszeri támadók megússzák letöltendő börtönbüntetés nélkül, ha bocsánatot kérnek és kárpótlást fizetnek. De még ha le is tartóztatnak valakit, az ügyészek rutinszerűen dobják az ügyek felét.

Shiori elmagyarázta a döntését: „A teljes nevemet akartam használni, de a családom ellene volt. Meg kell kérdőjeleznem azt a helyzetet, amiben az áldozatok nem beszélhetnek, hacsak nem rejtik el az arcukat, maradnak szomorúak, gyengék, és szégyent kelljen érezniük,” mondta ezt egy, a The Daily Beast-nek adott interjújában.

„Úgy hiszem, szükséges volt számomra beszélni az erőszak borzalmáról, és arról a masszív hatásról, ami ezután érte az életemet,” mondta. „Most már fájdalmasan tudatában vagyok annak, hogy a jog és a szociális rendszer milyen mértékben hagyja cserben a szexuális bűncselekmények áldozatait. Már jó hosszú ideje, a szexuális erőszak áldozatává vált japán nők saját magukat hibáztatják, vagy pedig mások őket. 10 éves lehettem, mikor elmentünk a városi strandra a szüleimtől kapott új bikinimben – és teljesen megrémültem, amikor egy férfi megfogdosott a medencében. De mikor elmondtam ezt a felnőtteknek, ők azt mondták, hogy ’ez azért van, mert ezt a szexi bikinit hordod.’ Azért azt gondoltam, hogy oh, ez az én hibám. Többé nem fogok így gondolkozni.”

Azt mondja, hogy vacsoratalálkozója volt Yamaguchi-val Tokióban 2015. április 3-án, hogy egy lehetséges Egyesült Államokbeli állásajánlatot beszéljenek meg. Yamaguchi két étterembe is elvitte, ahol emlékei szerint italt is fogyasztottak. Mielőtt elvesztette volna az öntudatát, az utolsó emléke, hogy kábán támaszkodik egy víztartálynak, mondja.

A taxisofőr állítása szerint, aki később a párt szállította, Shiori többször is arra kérte, hogy tegye ki a legközelebbi állomáson, viszont Yamaguchi arra utasította, hogy vezessen egy hotelhez.

„A sofőr vallomása alapján, Mr. Yamaguchi-nak kellett engem vinnie, mivel saját lábamon nem tudtam kiszállni a taxiból,”mondta.

A Sheraton Miyako Hotel biztonsági kameráinak felvételén látszik, ahogyan Yamaguchi kiemeli a taxiból és beviszi a hotelbe. A Daily Beast rendőrségi forrásból megbizonyosodott a felvétel tartalmáról, amely forrás szerint a nyomozók beszéltek a szemtanúkkal is. The Daily Beast szintén beszélt egy harmadik forrással, aki látta a hotel kameráinak felvételét, és megerősítette, hogy Shiori látható a felvételen.

Shiori megpróbált feljelentést tenni a rendőrségen, viszont a rendőrtisztek eleinte próbálták elbátortalanítani, figyelmeztetvén, hogy ez tönkre teheti a karrierjét. A nyomozók végül elfogadták Shiori büntető feljelentését április végén, miután sikerült meggyőznie az egyik tisztet, hogy ellenőrizze le a hotel biztonsági felvételeit, amit az április 15-én meg is szerzett. Miután a nyomozók megtekintették a felvételeket megegyeztek abban, hogy van helye a büntetőeljárásnak.

Ezután a rendőrség lelkesen végezte a feladatát. Meg kell jegyezni, hogy a hetente megjelenő Shunkan Shincho magazin már a kezdetektől beszámolt az eseményekről, melynek nyomán igazolni tudta a szemtanúk állításait, megerősítve ezzel Shiori történetét.

A rendőrök megszerezték a letartóztatási parancsot Yamaguchi ellen, tehetetlen személy ellen elkövetett nemi erőszak gyanújával, és vártak is rá a Narita repülőtéren 2015. június 8-án, hogy foganatosítsák a parancsot. Azonban a nyomozók nem hajtották végre a végzést, ehelyett hagyták elsétálni, mondta Shiori.

Telefonban mondta neki az egyik nyomozó, hogy az utolsó percben kaptak utasítást „felülről”, a rendőrségi források ezt meg is erősítették a The Daily Beast-enk.

A letartóztatást közvetlenül A Főnök (Nakamura) állítatta le, aki, ahogy egy korábban is említette, éppen a Tokiói Rendőrkapitányság nyomozóirodájába tartott.

A Shincho hetilap megkeresései nyomán A Főnők elismerte, hogy ő állítatta le a letartóztatást, habár állítása szerint az Abe adminisztrációnak ehhez semmi köze nem volt. „Én hoztam a döntést, önállóan, az ügy részleteit figyelembe véve,” mondta ezt még azelőtt, hogy Shiori nyilvánosság elé lépett volna.

A Főnök bürokrataként kezdte karrierjét a Nemzeti Rendőrségi Intézetnél, amely felügyeli a teljes rendőrségi állományt az országban, de saját jogán nem folytathat nyomozást, vagy vezethet letartóztatást, csupán útmutatással szolgálhat. Így a NRI bürokratáit szétküldik a helyi rendőrőrsökre vezető beosztású pozíciókba, és akiket a helyi zsaruk csak kyaria-nak (karrieristáknak) neveznek. Ritkán maradnak sokáig egyetlen prefektúrában, mindemellett híján vannak az utcán dolgozó zsaruk tapasztalatának, akik legalulról kezdik a pályafutásukat és lépdelnek fel a szamárlétrán. „Ők képviselik a rendőrség elitjét. Többségében inkább politikusok, mint rendőrtisztek”, mondta ezt egy Saitama prefektúrabeli detektív. Az NRI bürokratáit gyakran helyezik ideiglenesen más intézetekbe is, mint például az atomenergia-ipart szabályzó hatósághoz. A Főnököt azidőtájt helyezték ideiglenesen a Tokiói Rendőrkapitányságra, mikor éppen a nemi erőszak kivizsgálása folyt.

Több rendőrségi forrás is azt mondja, hogy rendkívül rendhagyó egy ilyen magas-beosztású hivatalnoktól, hogy leállítson egy letartóztatást, vagy beleavatkozzon egy ilyen szintű ügybe. Ono Jiro, a Kagoshima-i Rendőrségi Központ egykori vezetője, és a parlament felső házának korábbi tagja nyilvánosan is hozzászólt az ügyhöz: „Letartóztatás elrendelése egy öntudatlan áldozat megerőszakolási ügyében a helyi rendőrőrs vezetőjének döntésén múlik (jelen esetben ez a Takanawa-i Rendőrőrs). És hogy a Bűnügyi Nyomozóiroda vezetője beleüsse ebbe az orrát és parancsokat is osszon, arra azt kell mondjam, hogy szerfelett abnormális.”

Az ügy kezelésének szabálytalanságai szolgáltatják az egyik okot, amiért Shiori az ügyészség döntésének érvénytelenítéséért küzd.

Egy jelenleg is szolgáló, névtelenséget kérő, magas-ragú rendőrtiszt a Nemzeti Rendőrségi Intézetnél szintén kritikával illette az ügy kezelését: „Ha figyelembe veszi Nakamura közeli barátságát Abe-val és Suga-val, és az ügyet, amiben Mr. Yamaguchi, Abe közeli médiás barátja is részes, Nakamura közbelépése teljes mértékben helytelen. Ellentétes érdekek feszülnek egymásnak, és külső szemlélő számára a szabálytalanság látszatát kelti. Bárki számára úgy tűnhet, hogy a nyomozóiroda vezetőjeként Nakamura tudatosan söpört el egy nyomozást, ezzel szolgálva volt főnöke egyik barátjának érdekeit. Ez gyalázatos. Fogalmam sincs, hogy valójában ez történt-e, viszont az a probléma, hogy az emberek ésszerű gondolkozással pontosan ezt feltételezhetik, és nem is olyan nehéz kitalálni az okát. Lássuk hogyan is történhetett: Yamaguchi megkérte Abe-t vagy Suga-t, hogy avatkozzon közbe. Valamelyikük felhívta Nakamura-t. Minthogy hűséges korábbi főnökéhez, Nakamura megfúrja a letartóztatást és az ügyet egyaránt. Ennek kivitelezéséhez nincs is szükség hatalmas bűnügyi összeesküvésre, csupán néhány telefonhívásra.”

A rendőrtiszt visszautasította a nyilvános állásfoglalást, zavarodottan magyarázva, hogy az Abe kormányzat nemrég célzott arra, hogy hamarosan elkapják a Kake Gakuen eset szivárogtatóját (egy jelenleg fortyogó botrány, ami egy iskola engedélyezését is magába foglalja) és vád alá helyezik a köztisztviselőkről szóló törvény megsértéséért – munkája során birtokába jutott információ kiszivárogtatásáért. „Ez a hivatalnok karrierjének végét fogja jelenteni, és valószínűleg letöltendő börtönbüntetést is,” mondta a rendőrtiszt. ”Érvelhetnék azzal, hogy nem titkos információt osztok meg, hanem a rendőri józan ész szerint járok el. Viszont egy szivárogtató esetében, még így is bárki, aki szembe mer Abe-val szállni, annak nem csak a karrierjét rövidítik meg, hanem a jó hírét is tönkreteszik. Örömmel álltam volna nyilvánosság elé Mr. Ono-hoz hasonlóan, de még nem vonultam vissza.”

Aki viszont nem fogta vissza magát az ügy kommentálásánál, az a volt miniszterelnök, Hatoyama Yukio volt. Május 31. estéjén a következőt tvittelte ki: „Mi a baja a Japán médiának?... Csendben maradnak, mikor egy volt TBS-es vezető (Yamaguchi) megerőszakolt valakit, és aki meghitt barátságot is ápol Abe miniszterelnökkel? Nakamura, a Tokiói Rendőrkapitányság Bűnügyi Nyomozóirodájának vezetője, elfogató parancsot ásott el, és korábbi személyi-titkára volt Suga miniszternek. A Tokyo Shimbun-t [az újság] kivéve egyik médium sem hozta le az esetet. Eladta talán a japán média a nemzeti igazság[érzetét] a Kabinetnek?” Talán a Tweeter sajátos rövidsége miatt nem adta Mr. Hatoyama az „állítólagos” jelzőt az erőszakot elköveti neve elé, habár gondolataival 12 ezernél is több ember értett egyet.

A letartóztatási parancs elásása nem az egyetlen elgondolkodtató eleme a nyomozásnak.

Az elvetélt letartóztatást követően, a vezető nyomozótól elvették az ügyet. Shiori ügyét intéző ügyészt, Mori ügyészt, lecserélték, és az ügyet átirányították a Takanawa Rendőrőrs hatásköréből a Tokiói Rendőrségi központ Bűnügyi nyomozóirodájának, elsőszámú osztályához, ahol A Főnöknek napi szintű hozzáférése van a nyomozók ügyeihez. Az újonnan kinevezett nyomozók sürgették Shiori-t, hogy egyezzen meg Yamaguchi-val és vonja vissza a feljelentést; nem ment bele. A rendőrség végül megírta a vádiratot Yamaguchi ellen a tokiói ügyészek közreműködésével, akiknél hónapokig kallódót az eset, amíg az ügyészek 2016 júliusában úgy nem határoztak, hogy az összes, Yamaguchi ellen felhozott vádat ejtik. Csak annyit közöltek, hogy nem volt elegendő bizonyíték.

Miszter Problémamegoldó, mint a Kabinet szóvivője, a megszokott sajtó-eligazításon elmondta az újságíróknak, hogy semmi köze nincs Yamaguchi elleni letartóztatás lefújásához, illetve senki se tájékoztatta magáról a nyomozásról. Mivelhogy A Főnők (Nakamura) – aki leállította a letartóztatást – valaha neki dolgozott, nem meglepő még a Japán médiától sem, hogy megjátssza a kérdőre vonását.

„Nem tudok semmilyen részletet [a Shiori ügyről],” mondta nyersen.

Shiori sajtótájékoztatóját heves online vita követte, és támogatói hamarosan pártolói csoportokat hoztak létre a közösségi média felületein, még mások plakáttal a kézben álltak a parlament előtt szolidaritásukat kifejezve. A plakátokon ez a hashtag szerepelt: #FightTogetherWithShiori (Harcolj együtt Shiori-val).

A nyilvánosság elé állással viszont a kritikát és a szidalmazást is az arcába kapta. A közösségi médiás kritizálók szerint csak ürügyként használja az esetet, hogy hírnevet szerezhessen magának, míg más kommentelők Abe kormányzat ellenfeleit hibáztatják, amiért megszervezték a sajtótájékoztatót. És persze, rengetek megjegyzést kapott a túl sokat mutató felsője miatt, amely látszólag rengeteg japán férfi szemében hitelteleníti az állításait.

Takeda Shinji, a TBS televízió tokiói elnöke elmondta a legutóbbi eligazításon, hogy a cég kapott a rendőrségtől megkereséseket a nyomozás idején, viszont Yamaguchi felmondott anélkül, hogy megosztotta volna az ügy részleteit a munkáltatójával.

Az Abe adminisztráció vaskezű politikai taktikázásai által generált bizalmatlanság és paranoia következtében Shiori ügye nemzeti szintű vitává nőtte ki magát, ami még a parlamenti ülésekre is beszivárgott. És természetes, az ellenzéki párt egyből meglátta benne a politikai hasznot, hogy felhívja a figyelmet Abe és haverjainak, Machiavelli féle machinációira – ami persze nem jelenti azt, hogy ne volna igazuk.

Még Abe saját politikai pártján belül is félnek a vádaktól, hogy esetleg Abe vagy Miszter Problémamegoldó tényleg beleavatkozhatott egy rendőrségi nyomozásba. Az LDP egyik Felsőházi tagja a következőket mondta a The Daily Beast-nek: „Tudom-e, hogy Abe vagy Suga befagyasztotta ezt a nyomozást? Nem tudom. Hiszem-e, hogy meg akarták vagy tudták volna tenni? Igen, kétségtelenül. Ami elismerésre méltó Abe Shinzo-ban és a spirituális hasonmásában, Suga-ban, az a barátaikhoz kötődő abszolút és ádáz lojalitásuk: Palástolnák kebelbarátaik botrányait, vagy elferdítenék, akár meg is szegnék a törvényeket. Ez Japánban erénynek számít. Ilyesfajta hűség az Oyabun-tól (apa figura) még ennél is nagyobb hűséget generál Kobun-ből (gyerek figura). Ugyan ezeket a felháborító dolgokat tennék ellenségeik, vagy barátaik ellenségeinek szétzúzására. Nem csak a médiát, vagy alkalmanként elvekkel bíró hivatalnokokat, hanem a saját pártjuk tagjait is képesek terrorizálni, ha azok ellenállást mutatnának. Azt is hiszem, hogy igazi hazafiak. Viszont az a probléma, amiről olykor hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy a megválasztott hivatalnokoknak a közt kellene szolgálniuk, és nem a komáikat, vagy az önérdekeiket. A tény, hogy a hihetetlenül óvatos Japán média egyáltalán beszámol erről, el kell árulja magának, vagy azoknak, akik ismerik Japánt, hogy itt tényleg probléma van.”

A saját facebook oldalán, Yamaguchi következetesen tagad minden vádat: „nem tettem semmi olyat, amivel megsértettem volna a törvényt,” mondja. Ezt követően egy hosszú cáfolatot írt Shiori vádjaira reagálva.

Abe Shinzo felesége, Akie, „lájkolta” ezeket a bejegyzéseket.

E-mailes megkeresésre, Yamaguchi a következőket mondta a The Daily Beast kérdéseire válaszul: „Egyáltalán nem informáltam Nakamura Itaru-t, a Nemzeti Rendőrségi Intézet nyomozóirodájának korábbi vezetőjét. Soha sem találkoztam, beszéltem vagy vettem fel vele a kapcsolatot. Az elérhetőségei sincsenek meg nekem.”

Folytatva írta: „Soha sem informáltam vagy konzultáltam politikussal, beleértve Abe miniszterelnököt, és Suga kormányszóvivőt is ezzel az üggyel kapcsolatban.” Yamaguchi ragaszkodott hozzá, hogy ez csupán egy egyszerű ügy egy férfi és egy nő újságíró között, és hogy nincs a nyomozással kapcsolatosan semmi szokatlan.

Igen, valóban nehéz ezt annak látni, mivel több rendőrségi forrás is megerősítette azt, hogyha Yamaguchi nem volna híres újságíró, vagy pedig a miniszterelnök barátja, akkor letartóztatják, és részese lett volna 23 napnyi, ügyvéd jelenlétét nélkülöző kihallgatásnak, pont, mint a legtöbb gyanúsítottnak Japánban. A Japán büntető igazságszolgáltatási rendszer önmagában is rendkívül problémás és igazságtalan, viszont jelentős aggodalomra ad okot, mikor az igazságtalanság nem érint mindenkit igazságosan.

Shiori polgári peres eljárásra is készül Yamaguchi ellen. Ügyvédje rámutatott egy sikeres, tavaly márciusi esetre, ahol a bíróság az áldozat javára ítélt. Ritkaságszámba megy, hogy a szexuális erőszak áldozata nyerjen, ebben az ügyben az akkor 26 éves nőt állítólag bedrogozták és megerőszakolták a kollégái még 2011-ben. A nő panaszt tett a rendőrségnél rögtön az eset után, de a nyomozók több mint négy évig ültek az ügyén, rákényszerítve az áldozatot a polgári bíróság igénybevételére.

„Ez az eset fontos precedenst teremtett, mivel sok áldozat hiszi azt, hogyha nem emlékeznek (a tettlegességre), akkor nincs mibe kapaszkodniuk,” mondta ezt Dr. Nahai Chieko, aki ellátta a felperest és orvosi bizonyítékokkal szolgált a polgári peres ügyéhez. Nagai egy kisebb klinikát üzemeltet Tokióban, és azt mondja, hogy lát párhuzamot az akkori és Shiori esete között. Megjegyezte, hogy a japán rendőrség és az egészségügyi intézmények cserbenhagyják az áldozatokat azzal, hogy nem csinálnak vér és vizelet tesztet rögtön a támadás után. Ezzel a módszerrel meg lehetne állapítani, hogy valóban bedrogozták-e az áldozatot.

Ügyvédek és pártolók szerint az áldozatoknak nem kellene a polgári bírósághoz fordulniuk, ha a bűneseteket rendesen kivizsgálnák. A nőknek azért kell a polgári bíróságon keresniük segítséget, mert a büntetőrendszer ugyan olyan hibásan működik, mint a szervezett-bűnözési csoportok, a jakuza, áldozatainak esetében. A rendőrség időnként képtelen a gyilkossági eseteket ráterhelni a jakuza főnökökre, többnyire azért, mert az ügyészek visszarettennek minden olyan esettől, ami nem számít egyértelmű ügynek, viszont az elhunyt családja beperelheti a magas-rangú főnököket a polgári bíróságon a „munkáltatók kártérítés felelőssége” formájában az okozott károkért. Többnyire nyernek is, így a jakuza gyakran egyezik meg velük peren kívül.

Shiori megkérte az Ügyészségi Felülvizsgáló Testületet, hogy rendeljenek el bűnvádi eljárást az esetében. Arra hogy sikerrel járjon, nagyjából 1%-os esélye van, és még ha az első ítélet neki is ad igazat, az ügyészség még mindig megtagadhatja ismét a vádemelést.

Shiroi ügyvédje azt mondja „tudom, hogy az esélyek ellenünk dolgoznak, de hiszem, hogy az elfogulatlan harmadik fél által összegyűjtött bizonyítékok objektív értékelése után az igazság a felszínre kerül, és az ügy bíróságra mehet, és nem dobják ki a főbejáraton.”

Még ha Shiori nem is nyer semmit a saját ügyében, akkor is egy jelentős dologban segített ezzel a japán nőknek: Elérte, hogy száz év után először, jelentős mértékben vizsgálják felül a nemi erőszakkal kapcsolatos törvényeket.

Shiori elmondta, hogy elolvasta a The Daily Beast-es, „Elítélik-e valaha is az erőszaktevőket Japánban?” cikket, még a sajtótájékoztató előtt, és a beszédében kiemelte, hogy mennyire problémásnak tartja az Abe kormányzat hozzáállását, miszerint jobban érdekli őket a rettenetes „terrorizmus” törvény, mint a nemi erőszakkal kapcsolatos törvények felülvizsgálata.

A pimasz, két mondatnyi kritikája után kiérdemelte a gúnyolódásnak szánt „balos ügynök” nevet a japán netes trolloktól, de emellett emlékeztette a közvéleményt, hogy ebben az országban a nők ellen elkövetett nemi erőszakok túl sokáig folyhattak büntetlenül.

Mindennek ellenére, a befektetett energia nem veszett kárba. Shiori rövid, angol nyelven írt üzenetben tájékoztatott minket, hogy „Az utolsó [múlt pénteki] parlamenti ülésen üzenetet kaptam az országgyűlés, kapcsolatokért felelős bizottságának elnökétől, hogy az elmúlt napon megváltoztatták a szexuális erőszakról szóló törvényeket. És megköszönte nekem. J apró lépés, de annyira boldog vagyok!”